Mit jelent az, hogy a vallásban nincs kényszer? A vers A vallásban nincs kényszer...

Mit mond Allah a „Nincs kényszer a vallásban” versében a Koránban, amellyel nagyon gyakran találkozunk? Mit jelent az, hogy nincs kényszer a vallásban? Megkerestük neked a versben található fogalmakat. A vallásban nincs kényszer, ami nagyon érdekes. Minden részletet megtalálsz híreink között.

Az utolsó letöltött szentírásunk A Szent Koránszavai és szavai tökéletes formában vannak. Allahé (c.c.) A versek nem véletlenszerűen vannak elrendezve, és minden szó jelentést tartalmaz az emberiség számára. A Korán verseiben Allah minden szóban tud minden elképzelhető lehetőséget. Az iszlám vallás a Korán verseinek kijelentéséből és értelmezéséből áll, melyeket minden lehetőség ismeretében írtak. akkor ezt hírek256 Surat al-Baqara, amelyet a Korán említ, és amelyet megvizsgálunk. a versben "La-ikrahe fi'd-din"a vallásban nincs nyomás Mit akar üzenni a szó? Bárki, aki tudja, hogy ez a kifejezés mindenféle kényszert magában foglal, tudja, hogy Allah versei nem véletlenszerűek.

Surah Baqarah 256. és 257. vers

بِسْمِ اللهِ الرَّحْمٰنِ الرَّحِيمِ

لَٓا اِكْرَاهَ فِي الدّ۪ينِ قَدْ تَبَيَّنَ الرُّشْدُ مِنَ الْغَيِّۚ فَمَنْ يَكْفُرْ بِالطَّاغُوتِ وَيُؤْمِنْ بِاللّٰهِ فَقَدِ اسْتَمْسَكَ بِالْعُرْوَةِ الْوُثْقٰىۗ لَا انْفِصَامَ لَهَاۜ وَاللّٰهُ سَم۪يعٌ عَل۪يمٌ

 La ikrâhe fid dini kad tebeyyener rushdu minel gayy (gayyi), fe men yekfur bit tagûti ve yu'min billâhi fe kadistemseke bil urvetil vuskâ, lanfisâme lehâ, vallahu semîun alîm (alîmun).

„Nincs nyomás a vallásban. Mert az igazságosság alaposan el van választva a perverziótól. Tehát aki nem ismeri a zsarnokot és hisz Allahban, annak szilárd fogantyúja van, amely nem törik el. Allah hall, tud." (Baqarah/256)

اَللّٰهُ وَلِيُّ الَّذ۪ينَ اٰمَنُواۙ يُخْرِجُهُمْ مِنَ الظُّلُمَاتِ اِلَى النُّورِۜ وَالَّذ۪ينَ كَفَرُٓوا اَوْلِيَٓاؤُ۬هُمُ الطَّاغُوتُۙ يُخْرِجُونَهُمْ مِنَ النُّورِ اِلَى الظُّلُمَاتِۜ اُو۬لٰٓئِكَ اَصْحَابُ النَّارِۚ هُمْ ف۪يهَا خَالِدُونَ۟

Allâhu velîyyullezîne amenû, yuhricuhum minez zulumâti ad nûr (nûr), vellezîne keferû awliyauhumut tagutu yuhricûnehum minen nûri ilaz zulumat (zulumati), ulaike ashâbun nâr (nâri), hum fiha halidûn (még mindig).

"Allah a hívők barátja. Kihozza őket a sötétségből a fényre. A hitetlenek szülei taghutok. (Ő is) kihozza őket a világosságból a sötétségbe. Ők a pokol. Örökre ott maradnak." (Baqara/257)

E versek alapján "A vallásban van erre kényszer" Az úgynevezett helyzetek bizonyítékokat igényelnek. Először 256 Surah Baqarah. és 257. versekben említik 'r„usd”, „gayy”, „taghut” Jól kell értened a szavakat.

Mit jelent a „Nincs kényszer a vallásban” vers?

Rushd: Ez az igazság és az igazság megértésének képessége. Ehhez először bölcs hal úgy Felnőttnek kell lenned. Egy ember nem lehet nagykorú bölcs hal nélkül, de nem minden bölcs hal lehet nagykorú. A felnőttek preferenciáikban különbséget tudnak tenni a jó és a rossz között. Annak ellenére, hogy bölcs hal, nem tud különbséget tenni jó és rossz között. Ebben az esetben a gyám kijelölése a feloszlatott preferenciái szerint történik.

Meleg: Ez szándékos tudatlanság, amely a jogsértések iránti elfogult kitartásból fakad. Azt jelenti, hogy hinni kell a tévedésben és a félrevezetésben, és ragaszkodni ehhez a vágyaid követésével. Nem tudni az igazságot minden meggyőződés nélkül, az csak tudatlanság, az ilyen tudatlanság nem mondható gagyinak, de az ilyen hibával elkövetett hiba, nevezetesen a tudatlanság is eretnekség. A félrevezetés lehet nem szándékos, de a ghayy egy előítélettel elkövetett hiba. Hz. Allah a ghayy szóval fejezi ki Ádám (sa) elfelejtésével elkövetett hibáját, és azt mondja: "Elfelejtette, mert nem volt elszánt, beleesett a gayyába".

Taghut: A tuğyan szóból származik, ami a határ túllépését jelenti. taghut, Olyan emberekről van szó, akiket Istenhez tartozó tulajdonságokkal jellemeznek olyan emberek, mint például uralkodók vagy uralkodók és bálványok, akik ellenkeznek Isten rendeleteivel. Azok, akikről azt gondolják, hogy az isteni erő forrásai, mint például a mágusok, a jósok és a dzsinnek, cibt. Bárki, aki igazát helyesnek, a rosszat pedig helytelennek mutatja, kivéve Allahot ez taghut.

Cikkünkben "Nincs nyomás a vallásban" Ahogy a vers is sugallja, cibtén és taghutAz a személy, aki elutasítja Allahot, és nem hódol be Allahnak, és aláveti magát neki, nem lehet hívő.

Könnyítse meg, ne nehezítse

MIT JELENTÉSE A „Nincs kényszer a vallásban” versnek?

Abban a versben, amely kimondja, hogy az embernek önként kell elfogadnia a vallást, Allah nemcsak azt mondja, hogy a vallásban nincs kényszer, hanem azt is, hogy a vallásban semmire sincs kényszer. Tehát a vers "A vallásban nem létezik kényszer" jelentését tartalmazza. Semmi sem alkalmas a kényszer formájában az iszlámra, az igaz vallásra. Emiatt ott, ahol az iszlám vallás a domináns, egyetlen tantárgyban sincs kényszer, nem csak a vallásban. A versben az szerepel, hogy semmiféle dologban nem lesz kényszer, és azt is hangsúlyozza, hogy a vallás kívánságait önként kell teljesíteni. Erre a helyzetre Prófétánk (SAW) egy hadíszban "Könnyítsd, ne nehezítsd" ő rendelt.

kis akarat

OLYAN SZEMÉLYRE VAN ÍRVA, AKI NEM KÖVETI A SZAVAIT EZEN a versen?

Az a személy, akinek el kell látnia vallási kötelességeit, önként kell imádkoznia, és saját akaratából kell böjtölnie az ok megértésével. Allah alakította szolgáinak tetteit, akiknek szabad akaratot adott, szándékaik szerint. A vallásban, ahogy mondani szokás, nem szabad semmilyen témában, a vallási kötelességeiben kényszert tenni kis akarata... val utasította, hogy a kívánt módon tegye. Egy akarattal rendelkező ember, aki különbséget tud tenni jó és rossz között. "nincs nyomás a vallásban" Ha a vers alapján nem teljesíti vallási kötelességét, ez az ő részakarata, és ő felelős tetteiért.