Sare alapítója Bulut: Családi életünket az iszlám szolgálata szerint terveztük

A néhai Ali Ulvi Kurucu, múlt századunk egyik példamutató és úttörő neve, halála után is – akárcsak életében – nemzedékeket nevel emlékeivel és műveivel. Az alapító, aki epikus életet élt, életét az iszlám és a muszlimok szolgálatában töltötte. Sare Kurucu Bulut és a néhai Ali Ulvi Kurucu, akik kíváncsiak az életére...

Elhunyt Ali Ulvi alapítóMiközben az umma gyermekeit neveli, soha nem hanyagolja el saját gyermekeit. Mudzsahednek és mudzsahednek is képezi őket Allah útján. Az elhunyt Ali Ulvi Kurucu lánya, Sare Kurucu által Akitnek adott interjúban olyan információk találhatók, amelyek különösen a fiatalok számára lesznek példaértékűek.

Azt szeretném kérdezni, hogy apád miért választotta inkább Medinát a vándorlás során.

Apám Konyából Dzsiddába megy, és magával viszi a véneit. Általában törökök és indiánok telepedtek le Medinában. Az indonézek Mekkában telepedtek le. Turkisztán és azok, akik ekkor el tudtak menekülni Oroszországból, Taifban telepedtek le. Azok, akik Jemenből és térségéből jöttek, Jeddában telepedtek le. A Jemenből érkezők nagyon jól értik a kereskedelmet. Az is fontos hatással van erre, hogy Dzsiddában van kikötő.

De miután apám 16 éves korában Jeddába jött, egyenesen Azharba (Kairó) ment. 6 éve tanul az Irodalomtudományi Karon (arabul). Amikor a nagyapám az utolsó évében elhunyt, apám otthagyta a diplomáját és Medinába ment. A családunkban a felelősségérzet itt kezdődik. Ha valaki másról lenne szó, talán ő szeretné befejezni a diplomát. De apám Medinában marad, hogy a saját anyjáról és nővéréről gondoskodjon. Kereskedelmet folytat. Aztán beviszik az alapítvány irodájába. Mert akkoriban túl sok volt a tulajdoni lap és a régi rendelet. Ehhez olyan emberre van szükség, aki tudja az oszmán írást. Ráadásul az okiratokat nehezebb elolvasni, nem mindenki tudja elolvasni az oklevelet, aki oszmán törökül olvas.

Hogyan találkozik apád és anyád?

Amikor apám visszatért Egyiptomból, nagymamám megfelelő menyasszonyt keresett. A nagymamám is oszmán nővan. Bátor vagy bátor, kemény vagy kemény. Ezért néz rá valaki a foga szerint. Most apám, Üveyszádék unokája, Egyiptomban tanult, költő és író. Ilyen nincs a tenyerében, de ezek a jelzők egy másik tulajdonságot mutatnak.
Ezért volt apám apja és anyám apja konyai barátok. Anyám apjának vándorlása egészen más történet. Apáim vándorlása nagyon normális. De anyám apja szerepelt a Konyán halálra ítéltek listáján. İbrahim Küçüksandıkçı volt a neve. Amikor İbrahim Efendi szerepel a kivégzettek listáján, gyalog menekül Konyából. İbrahim Efendi felesége 3 gyermekével Isztambulba költözött. İbrahim Efendi elfut anélkül, hogy tudná, merre jár. Nappal bujkált, éjjel sétált. A szakács néha őrült volt, de 6 hónapig nem látott semmit, mint egy fürdő vagy körömvágó. Valahogy 2000 kilométerrel arrébb, Bejrútban találja magát. Ott egy asztalos, odamegy valakihez, aki fapapucsot csinál. A klumpakészítő bátyjának volt egy árva lánya. Elviszik a nagyapámhoz. Az a hölgy lesz az anyám anyja.

Hogyan neveltek fel a szüleid?

2 öcsém van otthon. Ibrahim és Musztafa. Emlékeim szerint 6 éves koromtól nagy felelősség terheli édesanyámat. Ő egy perfekcionista. Arábiában a szobák korábban bolyhos fehér pamutpárnák voltak jobbról balra. Gyönyörűen feszített fehér kendők lettek volna rajta. Régebben, mivel nem volt porszívó, pálmaágakból készült seprű volt. Ő is nagyon összetört. Ennek ellenére mindig kiporszívózta magát. Azt szokta mondani, ha végeztünk, forduljunk meg és nézzük meg a szobát, nincs valami ferde? A borítók egyforma méretűek? Ez a perfekcionizmus nagyon kimerítette.

Apám költő. A színek harmóniában lesznek, az elrendezés is ehhez igazodik, nem lesz rendetlen. Így ment a ház, és én beszálltam ebbe a kerékbe. De a terhünk nehéz volt. Miért? Sok vendég, sok lehetőség neki. Mindenkit mosollyal fogsz kezelni. 6 éves kislány vagy, anya báránya. Nem tudom milyen volt. Nagyon jól emlékszem, hogy egy nap apám, nagybátyám és nagymamám imádkoztak. Én is készítettem wudut és követtem őket. Így ment tovább, hála istennek. Ez a ház ilyen. Már megint nem mondanak semmit. Ha egyszer látsz valamit, meg fogod tenni. Te fogod átvenni az irányítást.

Én nem tudtam otthon csinálni, te megteszed. 9 évesen meg kellett tanulnom oszmánul és latinul. Meg kell tanulnom az arab kalligráfiát. Mindezt magamnak kell megtennem. Ez azt jelenti, hogy megvan a hatalmam, különben két nap kimondása után vége. Akkoriban nem volt megfelelő papír. A nagybátyám ír egy sort rika, én kiegészítem, apám ír oszmánul, én kiegészítem a többit. Anyám latint tanult a zarándokoktól, akik odajöttek. Anyámtól tanultam latint.

Törökországból több ezer zarándok lenne a vendége. Hogyan fogadna ennyi vendéget?

Akkoriban még nem volt szálloda, túra, gyámság, nagyon nehéz volt a körülmények. A zarándokok velünk maradnának. Ő is a teraszon aludt. Az ágyakat délután lefektették, hogy estig hűljenek. A reggeli ima után gyűlt össze. Mindig abban a házban kellett dolgozni. De soha nem volt kiabálás vagy veszekedés.

Apám oszmánul fog írni, én pedig lefordítom őket latinra. Apám nagyon ideges lesz, amikor a Prófétáról akart írni. Ez egy nagyon nehéz helyzet, mert ki kell választani a megfelelő szót. Megint olyan forró nap volt, hogy apám eljött. Vacsora után cikket akart írni. Verejtéke a papírra csöpögött. A tollak is tinta voltak. A tinta eloszlik, ha a papír nedves. Papírt is nehéz találni, de valahogy előkerült valahonnan, és azt a cikket átmásoltam egy másik papírra. Különben minden írás eltűnne, mint a tenger hulláma.

Hümeyra Ökten nővére a „kinevezés nélküli titkárnő” kifejezést használta számomra. Köszönöm, hogy szolgáltad apámat.

Milyen ember volt Hümeyra Ökten?

6 éves voltam, amikor Humeyra nővére megérkezett hozzánk. És jöjjön ez. Az újságnak azt mondtam Hümeyra nővérről: „Hümeyra nővért lehet olvasni, de megélni nem”. Nagyon nehéz megélni. Nem volt házas, és nem volt vagyona. Rengeteg lehetőséget kapott, de ez egy másik történet. Egy szobában voltunk Humeyra nővérrel. A köztünk lévő korkülönbség ellenére olyanok voltunk, mint a barátok. Minden titka az enyém volt. Sokan voltak, akik akarták. Mivel nem ismerte az oszmánokat, én olvastam a leveleit. Istennek szentelte magát. Feláldozta magát a betegekért. Azt szokta mondani, hogy neki nem lehet családi élete.

Volt még valaki a házában, mint Hümeyra, aki sokáig maradt?

Az otthonunk olyan volt, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete. Volt ott mindenféle ember. Turgut Özal édesanyja, Hafize Hanım hónapokig velünk volt. A Kulaksizoğullarıknak Ata bég volt. Ugyanígy az apja, Osman Bey is. Volt Zekiye hölgy Bagdadból. Közülük Mehmet Şevket Eygi édesanyja, Seher Hanım és apja sokáig maradt. Még Şevket testvér is maradna. Nálunk szállt Vasfiye Hanım, a Fehér Pillangók anyja is. Olyan volt, mint egy szerelmi történet közte és köztem. Ez valami más volt.

Vendégek ezrei érkeztek otthonába Medinában. hogy bírtad? Apád elbeszélgetné őket?

Apám soha hírekÉn nem. Úgy értem, van-e módja apámnak odamenni, és azt mondani a nemzetnek: "Gyere hozzánk"? Hol fogja azt mondani, hogy a háznak van egy bizonyos lehetősége. De a mi házunk egy jól ismert ház volt. Ez egy törökül többé-kevésbé ismert ház. Ez nem luxus, de tiszta ház, ahol lehajthatja a fejét. Van egy nyelv, amellyel beszélgetni lehet, és az idők során elterjedt. Az Erbakan Hodja közösség busszal érkezett. De apám nem is tudta.

Apád önként foglalkozott minden zarándok problémájával. Mit gondolsz erről?

A nemzet tele van, mint az apokalipszis, van, aki elvesztette az útlevelét, és van, akinek hamis pénze van. Volt aki megbetegedett, volt aki meghalt. Apám gondoskodott ezeknek az embereknek a gondjairól. Az emberek azt hiszik, hogy mindig könyveket olvastak. Korkut felesége, Müjgan néhány barátjával jön haza. Anyám jó barátja is. Azt mondja, hogy nem találtunk szállást, Ali Ulvi Bey talál másik helyet, mi otthon maradunk. Apám is felveszi a ruháját és elmegy a könyvtárba. Kinek a házába mehetsz manapság? Az ember nem mehet a saját gyereke házába. És ilyen volt a hagyomány. Aki az ajtóhoz jött, azt nem lehetett visszafordítani. De persze aki jön, az fel lesz rá készülve. Amikor a házunk a Hárem közelében volt, nem volt hiány a vendégekben.

Milyen tanácsot adott neked apád?

Hayrettin megkérdezte apámtól: „Mit ajánlana nekünk az új életünkben?” mondott. Van róla egy hadísz. Még ha igazad is van, ha nem szállsz vitába, az jutalom lesz a szolgádnak. Apám ajánlotta. Szóval felesleges. Mi történik, ha helyes, mi történik, ha rossz. Azt tanácsolta, hogy minél előbb tanuljak meg németül. Mert jól kellett tudnom németül ahhoz, hogy szilárd talajon legyek és ne tévedjek el. És ha az ember nagyon jól tudja az anyanyelvét, akkor könnyebben tud más nyelveket.
Azon a reggelen, amikor indultunk, apám magával vitt. Napszemüveget viselt, pedig bent voltunk a szobában. Hogy elrejtse a könnyeit. Azt mondta nekem: „Téged és édesanyádat igyekeztünk példamutató lányokká nevelni. Téged példamutató tanárnak választottak. És most példaértékű feleség leszel. Az összes jó ember azt mondta, hogy Hayrettin Bey jó volt. Majd értesítelek, ha bármi történik köztetek." Ez azt jelenti, menj el mellette. Amikor megérkeztünk a reptérre, a bőrönd több mint egy kilós volt, és a kísérő megkérdezte, mi van benne. Apám tanácsa szerint a türelem köve van benne mondtam a tisztnek. 21-22 éves voltam, amikor férjhez mentem.

Milyen iszlám tevékenységet folytatott Németországban?

Hosszú lélegzet kell ahhoz, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést. Amikor Németországba mentünk, a fiatalok készen álltak. Hayrettin agytanulók. Minden hónapban találkozik egy városban. Néha messzire megyünk. Akkor még nem volt jogosítványom. Mindenkinek kötelessége van. A könyvtanulmánytól a világ fontos aktuális eseményeiig, az imaszúrákig.

Milyen témákat érintene a beszélgetésekben? Hogyan képeznéd a fiatalokat?

Fontos ima szúrák. Törökország határai nem mennek túl az Elemtera szúrán (Fil Surah). Még a tarawih emberek is mindig visszatekernek az Elemtera szúrával. Szoktunk olvasni egy kicsit a világban zajló eseményekről, egy kicsit a Társak életéről. Nem volt politika, az aktuális hírekről beszélgettünk. Amikor Hayrettin szolgálatban volt a kórházban, lányok jöttek hozzám. Megtanítanám őket varrni és a Koránt olvasni. Olyan lenne, mint egy otthon. Megtanultak főzni, és megfőzték vacsoránál. Különböző rendezvényeken szoktuk csinálni. Ez nem csak a könyvolvasásról és a vallásos tevékenységekről szól. Hideg van köztünk. Nevetni fognak és szórakozni fognak. Hála Istennek, hogy minden lány gyönyörű helyen van.

Mára a családi béke megcsappant. Hogyan biztosította a békét a családban?

Életünk Mr. Hayrettinnel nagyon színvonalas volt. Megszámoltuk egymást. A sajátunknak fogadtuk el egymás szüleit. Soha nem voltunk külön. Nagyon tiszta ember volt. Alhamdulillah, nagyon szép, békés, gyümölcsöző családi életünk volt, tele az iszlám szolgálatával.

Nem minden családban előfordulhatnak apró ellenérzések?

Persze nem haragudtak meg? De soha nem nőtt. Nem volt harag. Nem panaszkodtunk senkinek.

Törökországnak családi problémája van, amely nemzetbiztonsági problémának tekinthető. Ha felbomlik a család, szétesik a társadalom. Egyre növekszik a válások száma. Hogyan magyarázzuk el a fiataloknak a család fontosságát?

Elveszítettük az irodalmat. Malik szül. Amíg Enes Medinában tartózkodott, egy Abdullah ibn Vahab nevű férfi Egyiptomból jött, és 20 évre Malik imám térdére esett. Amikor visszatért Egyiptomba, amikor megkérdezték tőle, mit tanult, azt mondta: „19 évig tanultam jó modort és 1 évig a tudományt. Bárcsak egy évet tisztességgel töltött volna” – mondja.

Azt tanácsolom például a fiataloknak, hogy online ismerkedjenek meg, tetszik nekik. Elmennek egy étterembe és találkoznak. Kimutatja-e a másik fél, hogy fukar, nyűgös és szervezetlen abban az étteremben? Még csak megbízható tanú sincs. Persze az ismertség más. Ez a temperamentum más. De példa, semmi tisztesség. Ez egy üres dolog. Később nem élhetnek.

KAPCSOLÓDÓ HÍREK

Cedi Osman dicsérte Ebru Şahin bejegyzéseit!

KAPCSOLÓDÓ HÍREK

Hülya Avşar véget vetett a 3 éves vágyakozásnak!