Telnet használata Linux alatt: Átfogó útmutató

Hogyan kell

ÁltalJeff Butts

Közzétett2023. szeptember 27

Az internet korai időszakában, amikor szerettük volna jelentkezzen be egy távoli szerverre, telnetet használtunk. Ez a kommunikációs protokoll, amely az 1960-as évek vége óta létezik, egyre kevésbé népszerű a modern számítástechnikában.

Ez nagyrészt biztonsági okokból van így, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor telnetet kell használnia Linux alatt. Olvassa el, ahogy megmutatom, hogyan és miért használja ezt a bevallottan archaikus módszert az olyan számítógépekre, amelyekhez nincs fizikai hozzáférése.

A Telnet rövid története

Telnet, ami a „Teletype hálózat”, gyökerei az 1960-as évek végére nyúlnak vissza. A fejlesztők a telnet protokollt írták le, amely lehetővé tette a különböző időmegosztási rendszerek közötti kommunikációt.

Az elsődleges cél a távoli bejelentkezés megkönnyítése volt a születőben lévő ARPANET-en keresztül, amely a mai modern internet előfutára.

A Telnet elsődleges feladata egy terminál emulálása volt. Úgy tűnik, mintha egy távoli rendszerhez közvetlenül kapcsolódó terminálnál lenne. Ez különösen értékes volt a távoli nagyszámítógépek és a megosztott számítógépes erőforrások eléréséhez. Visszatérve a napokban a legtöbben konfigurálta webszervereinket és telnet segítségével írta weboldalainkat.

A Telnet és az SSH közötti különbség

A Telnet, ahogy a kezdetektől mondtam, csökken a népszerűsége. Ez elsősorban biztonsági megfontolások miatt van így: a telnet elküldi az összes információt (még az Ön adatait is Felhasználónév és jelszó) egyszerű szöveggel. Ez biztosan nem jó ötlet szinte semmilyen forgatókönyv esetén.

Másrészről, Az SSH titkosítva van és gyakorlatilag semmit nem küld egyszerű szövegben. Ezenkívül az SSH bővíthető, és erősebb titkosítási módszereket is használhat, amint elérhetővé válnak. Dióhéjban, ha használhatod az SSH-t telnet helyett, akkor tényleg kell. Ha azonban valóban telnetet kell használnia, nézzük meg, hogyan kell ezt megtenni.

Linux-környezet beállítása Telnethez

Elég gyakran bekapcsolva modern Linux disztribúciók, akkor alapértelmezés szerint nem találja a telnet telepítését. Ez azt jelenti, hogy telepítenie kell a választott csomagkezelővel.

Ha meg szeretné tudni, hogy létezik-e már telnet, egyszerűen adja ki a következő parancsot a Linux termináljáról:

$ which telnet

Az én Ubuntu telepítésemen a telnet a címen található /usr/bin/telnet, és melyik azonnal elmondja nekem. Ha csak a parancssort kapja válaszul, könyvtár- és fájllista nélkül, akkor nincs telepítve a telnet.

Ennek kijavításához elindítjuk a csomagkezelőnket. Az Ubuntu és más Debian-alapú rendszerekben a telnetet a következő parancsokkal kell telepíteni:

$ sudo apt update. $ sudo apt install telnet

A Fedora, a CentOS és más disztribúciók helyett a yum-ot használják csomagkezelésre. Így telepítheti a telnet csomagot ezekre a disztribúciókra.

$ yum -y install telnet

Ez megtörtént, ideje megtanulni, hogyan kell ténylegesen használni a telnetet.

A Telnet használata Linuxban

A legalapvetőbb használat során nem kell mást tennie, mint beírni a telnet parancsot, majd azt a gazdagépnevet vagy IP-címet, amelyre bejelentkezik. Például:

$ telnet localhost

Az előző parancs telnet kapcsolatot hoz létre az alapértelmezett port használatával a saját helyi Linux számítógépéhez. Gyakran azonban meg kell adnia, hogy melyik portot használja. Ebben az esetben egyszerűen adja hozzá a portszámot a gazdagépnév vagy az IP-cím után.

$ telnet resort.org 2323

Ez a parancs a resort.org 2323-as portján található, The Resort Online néven ismert, tiszteletreméltó csevegőkiszolgálóhoz kapcsolódna.

Az egyik legrégebbi online társalgóm az első internetfelhasználói napom óta, a The Resort tisztán szöveges alapú. Ezért használja a telnetet. Az adott szerver mindig a 2323-as portot használta a kapcsolatokhoz.

A portszámok jelentősége a Telnetben

Természetesen ez egy nem szabványos port, amelyet nem rendszerszoftver használhat. Számos szervercsomag a TCP és UDP protokollok meghatározott portjait használja. Például a szabványos webszerver mindent kommunikál a 80-as porton keresztül.

A portok olyanok, mint az Ön háza vagy üzlete utcaszámai. A gazdagépnév vagy IP-cím az utcanév, például a Main Street. A kikötő az, ahol a Fő utcán az adott program él.

Néhány egyéb gyakran használt port:

• 22: az SSH protokollhoz használatos.
• 25: általánosan használt kimenő levelező szerverekhez.
• 80: a legtöbb webszerver használja.
• 220: Általában az IMAP e-mail szerverek használják.
• 443: A biztonságos webszerverek gyakran használják ezt a portot.

A fentiek szerint megadhatja, hogy melyik porthoz szeretne csatlakozni, egyszerűen beírhatja azt a gazdagépnév vagy az IP-cím után a telnet parancsban.

Telnet használata hálózati diagnosztikához

Ezeket az információkat szem előtt tartva könnyen belátható, hogy a telnet miért lehet még mindig fontos eszköz a hálózati és rendszergazdák számára. Ha úgy tűnik, hogy egy levelező- vagy webszerver rosszul működik, hasznosnak bizonyul, ha a telnethez csatlakozik a szerverhez hibaelhárítás és diagnosztika céljából.

Használhatja a telnetet például annak biztosítására, hogy a kérdéses szerver fogadja-e a kapcsolatokat. Tegyük fel, hogy ellenőriznie kell, hogy egy webszerver fogadja-e a kapcsolatokat a 80-as porton:

Használhatja a telnetet is manuálisan küldjön e-maileket SMTP-n keresztül, ami hasznos lehet a levelezőszerver-problémák hibakeresésében. A porthoz való csatlakozással 25 (SMTP) és a megfelelő SMTP-parancsok megadásával szimulálhatja az e-mailek küldésének folyamatát, és valós időben láthatja a levelezőszervertől érkező válaszokat.

A Telnet biztonsági aggályai

Míg a telnet kézi és egyszerű jellege miatt értékes eszköz a hálózati hibaelhárításhoz, fontos, hogy felelősségteljesen használjuk. Mivel a telnet nem titkosítja a forgalmát, minden érzékeny információ telneten keresztül kerül elküldésre (például a jelszavad) elfogható.

Mindig legyen óvatos azzal kapcsolatban, hogy hol és hogyan használja a telnetet, különösen éles vagy érzékeny környezetben. Valójában csak akkor használja a telnetet, ha muszáj, vagy ha a számítógép teljesen nincs kitéve külső biztonsági fenyegetéseknek.

Miért létezik még mindig a Telnet a mai számítástechnikai környezetben?

Még a biztonságosabb alternatívák térnyerése ellenére is számos oka lehet annak, hogy valakinek még ma is szüksége van a telnet használatára. Ezek a műszakitól az oktatáson át a rekreációsig terjednek.

A Telnet rendszergazdaként való használatának gyakori okai

• Korábbi rendszerek és eszközök: A nem frissített vagy le nem cserélt régebbi hardver- vagy szoftverrendszerek csak a telnetet támogatják. Az ilyen rendszerekkel rendelkező szervezeteknek (költségvetési korlátok, speciális funkciók vagy történelmi okok miatt) továbbra is telnetre lesz szükségük ezek eléréséhez és kezeléséhez.
• Tesztelés és hibaelhárítás: A hálózati rendszergazdák és az informatikai szakemberek a telnetet gyors eszközként használhatják a TCP-portok elérhetőségének ellenőrzésére, biztosítva a szolgáltatások futását és figyelését. Ez egy alapvető módja annak, hogy megbizonyosodjon arról, hogy egy szolgáltatás él-e egy távoli kiszolgálón úgy, hogy megpróbál telnet kapcsolatot létesíteni a kívánt porttal.
• Hálózati eszközök: Egyes hálózati eszközök, például régebbi kapcsolók, routerek, vagy más perifériák elsődleges (vagy egyetlen) felügyeleti felülete lehet a telnet. Ez különösen igaz azokra az eszközökre, amelyek megelőzték az SSH széles körű elterjedését.

A Telnet használata oktatási, szabadidős vagy kísérletezési célokra

• Oktatási célok: A Telnet oktatási eszközként szolgálhat a hálózati protokollokat, a hálózati programozást vagy az internet történetét megismerő diákok vagy szakemberek számára. Egyszerűsége előnyös lehet olyan oktatási forgatókönyveknél, ahol a hangsúly az alapvető fogalmak megértésére irányul a modern biztonsági rétegek bonyolultsága nélkül.
• Egyszerű távoli hozzáférés: Ellenőrzött környezetben, például elszigetelt belső hálózatokban, amelyek nincsenek kitéve külső fenyegetéseknek, a telnet használható egyszerű távoli hozzáférésre, a titkosítás többletköltsége nélkül.
• Speciális alkalmazási igények: Egyes alkalmazások bizonyos funkciókat a telnetre támaszkodhatnak. Például a MUD-ok (Multi-User Dungeons) – a korai többjátékos online játékok – hagyományosan a telnetet használták a kliens-szerver kommunikációra.
• Beágyazott rendszerek: Egyes beágyazott rendszerek vagy tárgyak internete (Internet of Things) eszközök használhatják a telnetet annak könnyűsége miatt, különösen, ha korlátozott a számítási teljesítmény vagy a memória.
• Átmeneti fázisok: A modern rendszerekre áttérő vállalatok átmenetileg fenntarthatják a telnet-hozzáférést, amikor kivonják a régebbi hardvereket vagy szoftvereket. Ez lehetővé teszi számukra a régi és az új rendszerek egyidejű kezelését az átmeneti időszakban.

Mindazonáltal kulcsfontosságú megjegyezni, hogy ha telnetet használnak, különösen olyan környezetben, ahol érzékeny adatok vannak vagy külső hálózatoknak van kitéve, létfontosságú tisztában lenni a biztonsági korlátaival. Biztonságos használata további védelmi intézkedéseket vonhat maga után, mint pl VPN-ek vagy tűzfalkonfigurációk, a kockázatok minimalizálása érdekében.